Tilmann atya egyszer azt mondta, hogy félig magyarnak érzi magát, de biztos benne, hogy Kentenich atya egészen magyar volt. Kifejtené bővebben, hogy mit jelent ez számunkra, magyarok számára?
Kentenich atya egyszer egy külföldi nővérnek azt mondta: „Elsősorban nekem van küldetésem az ön országa számára, nem önnek.” Ez azt jelenti, hogy ha Isten egy embernek ajándékozza magát, akkor mindent megad neki, amire szüksége van azokért az emberekért, akikhez küldi őt. Ez vonatkozik egy nép életére is. Tehát ha Kentenich atya a magyarokért dolgozik, akkor mindazzal rendelkezik, amit Isten a magyaroknak adni szeretne, és ez több lehet, mint ami a magyaroknak megvan.
Mondhatja valaki, hogy magyar vagyok, írhat könyvet a magyarok számára, vagy lehet a miniszterelnökük, a magyaroknak az a jó, amit Isten tartogat a számukra. Tehát Magyarország a legteljesebben Isten szívében van. Aki közel van Istenhez és szereti a magyarokat, az tud élni legjobban a magyarokért. Kentenich atyánál is ez a helyzet.