MINDEN IMÁDKOZÁSKOR 2010. március 18 - május 20-ig
Ima
Kentenich József atya boldoggá avatásáért
Örök Atyánk, nagy szükség idején, szereteted mindig küldött az Egyházba olyan embereket, akik szavaikkal és példájukkal megmutatták az embereknek a Hozzád vezető utat. Így ajándékoztad meg papodat, Kentenich József atyát is azzal a nagy küldetéssel, hogy Mária dicsőségét hirdesse korunk Egyháza számára. Miután teljesen felajánlotta magát Máriának, megpróbált sokakat elvezetni a Schönstatt kegyelmi anyjával való szeretetszövetségre, hogy ezáltal könnyebben eljuthassanak Krisztushoz és Hozzád, kegyes és irgalmas Atyánkhoz.
Könyörögve kérünk, engedd, hogy Kentenich atyát hamarosan boldoggá avassák, hogy Isten egész népe megláthassa az ő életpéldáját és meghallhassa üzenetét, és így sokan megtapasztalhassák hathatós közbenjárását.
Hallgasd meg kérésemet, az ő közbenjárására, a Háromszor Csodálatos Anya, Schönstatt Királynője és Úrnője tiszteletére, és a te nagyobb dicsőségedre és tiszteletedre, végtelenül irgalmas Istenem és Atyám. Ámen.
KILENCED
2010. március 18-24. csütörtöktől
ELŐSZÓ
Alig néhány évvel Kentenich atya halála után örök nyughelye máris az imádság és a különleges áldások helyévé vált. A világ minden részéről látogatják a zarándokok. Közülük sokan segítséget kaptak különböző szükségleteikben, nagy és kis gondjaikban, és hiszik, hogy mindez Kentenich atya hathatós közbenjárásának köszönhető. E meggyőződésről levelek tízezrei tanúskodnak.
A most következő napokban lelki találkozót készítünk elő Kentenich atyával. Élete során mélyen megérintette mások gondja és szenvedése, így ma is biztosak lehetünk benne, hogy szeretete még inkább rendelkezésünkre áll, mint korábban. Csak arra van szükség, hogy odamenjünk hozzá, odavigyük a szenvedésünket, és bízzunk a közbenjárásában. Ha pedig Isten nem kívánja teljesíteni imakérésünket, ne veszítsük el a kedvünket. Kentenich atya majd közbenjár értünk, hogy megkapjuk a kegyelmet ahhoz, hogy meglássuk a szenvedés értelmét, és hittel hordozzuk a keresztünket, bízva Isten, a mi Atyánk szeretetében és bölcs gondviselésében.
Mint ahogy földi élete során Kentenich atya szívesen vezetett mindenkit Isten anyjához, ugyanúgy most is, a következő kilenc napban el akar minket vinni őhozzá. Az a küldetése, hogy Mária titkát hirdesse, ami nagyon szorosan kapcsolódik Krisztus és a Szentháromság titkához. Úgy tekintett Máriára, mint aki Urunk segítőtársa a megváltás egész művében, az angyali üdvözlettől kezdve egészen az idők végezetéig.
A következő napokban Mária Szentírásban megrajzolt képének egyéni vonásain szeretnénk elmélkedni. Ezek Kentenich atya számára is kijelölték saját élete irányát.
Megpróbáljuk Mária életének minden eseményét a mi személyes életünkre alkalmazni, és egy rövid imában kéréseinket Isten, a mi mennyei Atyánk kezébe helyezzük. Kentenich atya járjon közben értünk, míg ezt az utat járjuk. Egész életében arra törekedett, hogy Isten és Szent Anyja minden kívánságát teljesítse. Ezért gondolják sokan úgy, hogy most Isten és a Szűzanya Kentenich atya minden kérésére örömmel válaszolnak.
- 1. A FÜLÉBEN VISSZHANGZÓ AVE
Az angyali üdvözlet során az angyal belépett Mária jelenlétébe, és megszólította: „Ave! Üdvözlégy, kegyelemmel teljes, veled van az Úr” (vö. Lk 1.26-28). Mária figyelmesen hallgatta az angyal köszöntését, és elgondolkodott annak értelmén. Ezután pedig kimondta szabad és készséges igenjét Isten tervére. Beleegyezett, hogy Isten anyja legyen.
Az ezt követő időszakban Mária számos egyéb üzenetet kapott, de már nem az angyaltól. Isten emberi eszközökön keresztül szólt hozzá. Augusztus császár rendeletet bocsátott ki; az agg Simeon kijelentette, hogy a szenvedés tőre fogja átjárni a lelkét; értesült Heródes király szándékairól, hogy meg akarja ölni Gyermekét. Mária semmitől sem mentesült. Ugyanakkor, akárcsak az angyal szavai az angyali üdvözlet során, ezek az események Isten üzenetei és kihívásai voltak számára. Mária pedig egy gyermek egyszerű, készséges lelkületével válaszolt mindegyikre. Igent mondott rájuk.
Kentenich atya teljesen Mária hatása alatt állt. Egyszer azt mondta, hogy „fülét állandóan Isten szívére tapasztotta”. Azt értette ez alatt, hogy akárcsak Mária, ő is mindig Isten üzeneteire fülelt az életében. Mindent Isten üdvözleteként fogott fel - minden esemény és minden személy egy „kis próféta” volt, aki az Atya szeretetének, az Atya terveinek és kívánságainak az üzenetét hozza felé.
Tudta, hogyan kell megfejtenie a kor jeleit, és tudta, hogy még azok a kemény csapások, amelyeket az élete során el kellett viselnie, még azok is a szerető Istentől jönnek. Ajkán mindig ott volt ez a készséges „igen”, függetlenül attól, hogy Isten üzenete szomorú vagy örömteli volt-e számára.
Ima
Mennyei Atyám, nagy gondban vagyok, és nem tudom, mit tegyek. A szívem lázong ez ellen a szenvedés ellen. Nehezen tudom elhinni, hogy ez most egy üzenet Tőled, és Te ezáltal feljebb, magadhoz közelebb kívánsz vezetni engem.
Kentenich atya közbenjárása által segíts meglátnom és meghallanom ebben a szenvedésben a Te üdvözleted. Ezen a napon szeretnék a szokásosnál még tudatosabban kapcsolatban maradni Veled. Hiszen Te pont erre vársz, Atyám, mert így tanulom meg, hogy igent mondjak Rád, ahogy Mária és Kentenich atya tette. Tudom, hogy Neked hatalmad van jót kihozni a szenvedésemből, és meghallgatni kérésemet. Ámen.
Március 25-31. csütörtöktől
- 2. A MAGNIFICAT MÁRIA AJKÁN
„Magnificat anima mea Dominum! Lelkem hirdeti az Úr nagyságát..., mert letekintett alázatos szolgálójára” (Lk 1,46. 48). Milyen túláradó örömmel zengte ezeket a szavakat Mária! Alázatossága volt a feltétele annak, hogy olyan mérhetetlen magasságokba emeltessék. Ám mindezen különleges, kapott kegyelmek ellenére Mária mégis mindig érezte, mennyire függ Istentől, tudatában volt, hogy Őelőtte semminek számít.
Kentenich atya ebben is hasonlított Máriára. Alázatos volt, kész a szolgálatra és arra, hogy önmagát teljesen feladja. Semmit sem kívánt magának, egyetlen vágya az volt, hogy Istent megdicsőítse. Minden sikert Istennek tulajdonított, minden dicséretet továbbított a Szűzanya és a Háromságos Isten felé. Isten a hiteles alázatosságot kegyelemmel, szeretetének bizonyítékaival jutalmazza, ezek viszont felébresztik az alázatos lélekben a Magnificat lelkületét. Kentenich atyából is mindig az öröm és a szív békéje sugárzott. Emiatt vonzotta magához az embereket, és ezáltal tudta bárhol, ahol megjelent, az Isten gyermekeinek egy kis édenkertjét elővarázsolni.
Kentenich atya alázatosságát erős próbának tették ki száműzetésének évei. Örömét és Istenbe vetett bizalmát azonban semmi sem kezdhette ki vagy csökkenthette. A száműzetéséből történt hazatérése után mondta, hogy ezekben az években egyetlen szomorú pillanata sem volt.
Akárcsak Isten anyjának, neki is a Magnificat tolult az ajkára, és egész élete az Atya hatalmának és gyengédségének dicsőítő himnuszává vált.
Ima
Mennyei Atyám, másokhoz hasonlóan szeretnék én is nagy lenni. A szenvedés, amelyet küldtél, ledöntött a magas lóról, és akárcsak Szt. Pál, én is elterültem a földön. Amikor azonban elismerem rászorultságomat és nyomorúságomat, minden erőd és adakozókészséged felém irányul. Atyám, bölcsességedben Te a kicsinyeket választottad. Így aztán akkor tudom a leghitelesebben zengeni a Magnificatot, amikor a legnyomorultabb helyzetben vagyok. Kentenich atya közbenjárására engedd megtapasztalnom irgalmadat, és segíts meg szükségemben, és ha ez beleillik isteni gondviselésed tervébe, fogadd kegyesen kérésemet. Ámen.
Április 1-7. csütörtöktől
- GYERMEK A KARJAIBAN
Mária az Isten anyja. Ez jelenti igazi méltóságát és ez a legszebb megszólítása. A Gyermek, akinek életet adott, a Gyermek, akit karjaiban ringatott, és akinek gondját viselte, az Isten Fia, a világ Megváltója. Mária az anya gondoskodását kínálta neki. Ott állt a kereszt alatt, hallotta a szavakat, melyeket fia Szt. Jánosnak mondott: „Íme a te anyád!” Szt. János az egész emberiséget képviselte ott, tehát Mária a mi anyánk is. Anyai szeretetével fogja szolgálni a megváltás művét az idők végezetéig, mivel szíve csordultig telt az irántunk való szeretettel.
Kentenich atya életében nem csupán Istent, az Atyát képviselte rendkívüli módon, de Mária anyai tulajdonságaira is kiváló példát adott. Papi működésének számos évtizede alatt rengeteg embert szolgált és segített.
Idősek és fiatalok, férfiak és nők, mindannyian megtapasztalhatták azt a teljes önzetlenséget, amellyel szerette és szolgálta őket. Nevelőként is megismerhették őt, aki egyszerre tudott apa és anya is lenni. Mindenki, aki rábízta magát Kentenich atya vezetésére, egy sajátos helyet kapott az ő szívében. Mindent, amije csak volt, átadott nekik. Amikor pappá szentelésének ezüst évfordulóját ünnepelte, nyilvánosan szólt róla, hogy Miasszonyunk odaadta neki anyai szívét, hogy képes tegye feladata végzésére.
Ima
Mennyei Atyám, te Máriát nemcsak Fiad anyjának kérted fel, hanem, hogy az én anyám is legyen. Ő minden anya közt a legjobb, és ő az én anyám. Mindazt, amit Fiadért megtehetett, számunkra, gyermekei számára is megteheti, egészen az idők végéig. Meleg, anyai szívet adtál neki, egy gazdag és gyengéd szívet, hogy mindannyiunk anyja lehessen. Soha sem veszíti szem elől egyetlen gyermekét sem. Ennek tudata boldoggá és gondtalanná tesz, mert ez azt jelenti, hogy Mária ismeri minden gondomat, akár a legkisebbet is. Arra kérem most Kentenich atyát, hogy gondjaimat adja át anyánknak, hogy ő Jézushoz továbbítsa őket, és Hozzád, mennyei Atyám, mert te mindig válaszolsz Mária imáira. Ámen.
Április 8-14. csütörtöktől
- 4. TŐR A SZÍVÉBEN
Máriának kimondhatatlan kínokat kellett kiállnia. Ezért festik őt le oly gyakran, mint a vértanúk királynéját, szívébe fúródó hét tőrrel. A szenvedő emberiség végtelen körmenete közeledik hozzá, hogy vigaszt merítsen az ő szenvedéstől túlcsordult szívéből.
Miért kellett Máriának elmerülnie a szenvedésnek ebben a tengerében? Mert Isten oly nagyon szerette őt! Ezért megengedte, hogy szenvedése amennyire csak lehet, minél jobban hasonlítson Fia szenvedésére. Mária olyan szorosan egy volt Jézussal a szeretetben, hogy Isten megengedte neki, hogy a lehető legszorosabban egy legyen Vele életében és szenvedésében egyaránt. Így a fájdalmak férfija mellett látjuk a fájdalmak anyját is. Az angyali üdvözletkor Mária így válaszolt: „Legyen nekem a te igéd szerint”. A későbbiekben pedig, még amikor a kínok tőre járta is át lelkét, Mária hűséges maradt szavához, és engedte, hogy Isten akarata legyen meg.
Kentenich atya soha nem panaszkodott a szenvedésére. A szenvedésben ugyanis annak mennyei megerősítését látta, hogy Isten áldása van rajta és művén. Egész életútja egy sajátos keresztút volt, amely sötétségen és veszélyeken vezetett keresztül. Gyakran mondta, hogy Isten újra és újra azt kérte tőle, hogy tegye meg „értelmével, akaratával és szívével a halálugrást.” Az ő szívét is átjárta a fájdalom tőre, amikor a munkáját, „szíve gyermekét” a megsemmisülés veszélye fenyegette. Mindazonáltal, amint megállapította, végül mindig „a keresztre feszített hűség győzedelmeskedett.”
Ima
Mennyei Atyám, jelenleg az én életemet is megjelölte a kereszt, és lelkemben érzem a szenvedés tőrét. Nehéz ezt elviselnem. Add kegyelmedet, hogy ebben a pillanatban is bízni tudjak a szeretetedben. A kereszt és a szenvedés a Te küldötteid, akiket kedveltjeidhez küldesz, ők azok, akiket rejtett hősiességre akarsz nevelni. Segíts, hogy gyakran eszembe jusson, hogy a szenvedésemen keresztül még szorosabb egységre jutok Fiaddal, és ily módon az életem gyümölcsözővé válik mások számára. Segíts kitartanom, ahogy Kentenich atya tette, és bíznom benned. A jövőm a te kezedben nyugszik, és Kentenich atya közbenjárására mindent a javamra fogsz fordítani. Ámen.
Április 15- 21. csütörtöktől
- 5. A FÖLÖTTE LEBEGŐ LÉLEK TÜZE
Pünkösd! Az utolsó vacsora termében Mária az apostolok társaságában imádkozott a Szentlélek eljöveteléért. Amikor pedig a Szentlélek a szélvihar zúgásában és lángnyelvek formájában leszállt rájuk, Mária – a Kereszténység Anyja, az Egyház Anyja – ugyanúgy köztük volt.
Mária anyaként egyik feladatának tekinti, hogy közbenjárjon azért, hogy gyermekei megkapják a Szentlélek ajándékait. Az első jeruzsálemi pünkösd óta Mária nem szűnt meg lehívni a Szentlélek viharát és tüzét az Egyházra.
Kentenich atya már a kezdetektől Mária köré igyekezett gyűjteni tanítványait. Ezért tudott oly hathatósan működni rajta keresztül a Szentlélek, és ezért hozhatott létre egy olyan művet, amelynek hivatása az Egyház megújítása ezekben a nehéz időkben.
Kentenich atya nagy bölcsességgel vezette követőit a hit világába. Saját őszintesége és hite meggyőzött másokat is, különösen mivel élte is azt, amit tanított. A Szentlélek erejében tette kockára az életét, a becsületét Istenért és az Ő országáért. Mivel bízott Istenben, és mindent Őrá hagyott, Kentenich atya nyugodt és magabiztos tudott maradni még a legsúlyosabb megpróbáltatások idején is. Olyan volt, mint egy tollpihe, mellyel szabadon játszhatott Isten lehelete, a Szentlélek. Isten legapróbb kívánságára is mozdult, mivel teljesen Isten rendelkezésére bocsátotta magát.
Ima
Mennyei Atyám, Mária, és hűséges szolgája, Kentenich atya közbenjárására küldd el rám is Szentlelkedet. Tedd lehetővé a Léleknek, hogy teljesen birtokba vegyen engem, és felébressze bennem a Beléd vetett megingathatatlan bizalmat. Mert, Atyám, Te megőrzöl és szeretsz engem, és én teljesen hozzád tartozom. Mélyítsd el isteni gondviselésedbe vetett hitemet. Ekkor a szenvedésemből eltűnik majd a keserűség, és én a szenvedés fölé kerekedem. Tulajdonképpen pont a szenvedésem miatt, Kentenich atyához hasonlóan, én is növekedni fogok a Szentlélek erejében, és ekképpen a szenvedés áldássá válik számomra. Ámen.
Április 22- 28. csütörtöktől
- 6. KÍGYÓN TAPODVA
Isten először a Paradicsomkertben szólt a nagy, győztes asszonyról, aki lábával széttiporja a kígyó fejét. A Jelenések könyvében pedig Szt. János a sárkánnyal vívott harc közben ábrázolja ezt az asszonyt. Ő az ördög nagy ellenfele. A sátánnak sohasem volt hatalma felette. Ő a maga bűntelenségében áll előttünk, az áteredő bűntől és következményeitől mentesen – minden személyes bűntől mentesen.
Kentenich atya nagyon tudatosan felajánlotta magát Máriának, amikor még csak kilencéves volt. Mária attól az órától átvette a nevelését és vezetését. Még a későbbi években is szokása volt Kentenich atyának háromszor köszönteni Máriát minden reggel és este a következő szavakkal: „Üdvözlégy Mária, tisztaságod miatt őrizd meg tisztán a testemet, lelkemet. Nyisd tágra a szívedet és Fiad szívét nekem.” Mária nem tagadta meg tőle ezt a kérését. Az ő segítségével Kentenich atya ellent tudott állni az ördög befolyásainak, és egészen a magaslatokig juthatott fel. Fiatalemberként egy súlyos belső válsággal kínlódott, de Mária kimentette. Amikor teljesen átadta magát Máriának, bensőleg ismét szabaddá vált.
Az ördög erői intézkedtek Kentenich atya letartóztatásáról és bebörtönzéséről, először a sötétzárkában, majd később rendes börtönben, majd végül a koncentrációs táborban. Az életművét a megsemmisülés fenyegette. Ekkor az Istenanya kezére bízta magát. A sok nehézség ellenére sem veszítette el soha hitből fakadó meggyőződését: Mária győzni fog! Hányszor győzedelmeskedett Mária Kentenich atya életében! Kentenich atyának ez volt a „varázsszava”: „Mater habebit curam – Anyánk gondoskodik.”
Ő maga pedig Mária másává vált. Átistenült lénye pedig másokban is felébresztette a szépség és a hitben való élet iránti vágyat.
Ima
Mennyei Atyám, tiszteletteljes csodálattal tekintek fel Máriára, a nagy asszonyra, aki széttiporja a kígyó fejét, és aki Győztes minden rossz felett. Készséggel adom át magamat neki, aki a te földi ellenségeiddel harcol, és felajánlom magamat neki, akárcsak Kentenich atya. Amikor én feléje nyújtózkodom, ő lehajol hozzám. Áldásokkal a kezében közeledik hozzám. Elvezet majd tehozzád, Atyám. Ezért nem kell aggódnom, teljesen Mária gondjaira bízhatom magam. Ámen.
Április 29- május 5. csütörtöktől
- 7. NAPBA ÖLTÖZVE
A Jelenések könyvének egyik képe: „Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony; öltözete a Nap” (12,1). Mária ragyogó fénysugár, amely bevilágítja a kor sötétségét. Ő hozta el nekünk Krisztust, az igazság Napját. Mária a lehető legtökéletesebben tükrözi ennek a Napnak a fényét. Ő a krisztusi ember eszménye, ő, a kegyelemmel teljes, akit a bűnnek még a szele sem érintett. Ő az „új ember” (Ef 2,15). Keresztségünk által mi is beépültünk Krisztusba, az Örök Fénybe és az Örök Szeretetbe, és Isten, az Atya szeretett gyermekeivé váltunk. Ugyanakkor továbbra is szenvedünk az eredeti bűn következményeitől – a természetünk rosszra hajlik és akaratunk meggyengült –, ezért érezzük célunknak az állandó felfelé törekvést. Isten ebben segít nekünk kegyelmével. Ezért bízhatunk benne és hisszük, hogy mi is egyszer krisztusivá alakulunk, és beöltözhetünk a Napba.
Kentenich atya is ilyen személyiség volt. Életcéljának tekintette az „új személyiségek” kinevelését, akik képesek teljesen a világban élni, ugyanakkor bensőleg szabad maradni, akik képesek Istennel és Istenért élni, és készen állnak arra, hogy másokat nagylelkűen és szeretettel szolgáljanak. Kentenich atya ezt tette. Még a koncentrációs táborban is „emberi, hitelesen emberi tudott maradni, ugyanakkor az ember mindig azt érezte, hogy teljesen Istenhez tartozik egy egészen sajátos hitben és bizalomban.” Ezekkel a szavakkal emlékezett rá egy rabtársa. Kentenich atya fénye segített másoknak is megőrizni a hitük lángját. Reményt tudott adni az elveszetteknek, mert mindig meglátta bennük a jót, és segített nekik újra rátalálni önmagukra. Szeretete a melegen sütő, életadó naphoz volt hasonló mások szemében.
Ima
Mennyei Atyám, a keresztségben gyermekeddé váltam. Fiad által meghívtál, hogy „új személy” legyek. Ennek az eszménynek a legtökéletesebb megvalósulását Máriában fedezem fel. Ha olyanná válok, mint ő, akkor még mélyebben gyökerezem meg Krisztusban, Szent Fiadban. Kentenich atya közbenjárására add meg a kegyelmet akaratod megtételére belső szabadsággal és nagylelkű szeretettel mindenkor. Akkor a nehézségek, amelyeket most átélek, áldássá válhatnak számomra. Ámen.
Május 6-12. csütörtöktől
- 8. TIZENKÉT CSILLAGGAL KORONÁZVA
Szent János Patmosz szigetén ilyennek látta Máriát, ilyennek írta őt le a Jelenések könyvében. Mária csillagkoronával felékesített Királynő. A trónja Jézus Krisztusé, a világ királyáé mellett áll. A szeretete hatalom. Amikor az emberek átadják magukat neki, amikor bíznak őbenne, Mária egy királynő nagylelkűségével segíti őket, ugyanakkor kimutatja irántuk a királynő irgalmát is.
Kentenich atya újra és újra megkoronázta Mária kegyképét. Sohasem fáradt bele a Mária dicsőségéről szóló beszédbe. Önmagára mint Királynője lovagjára tekintett. Életét az ő szolgálatába állította. Mivel szerette Máriát, olyanná vált, amilyen ő. Egész magatartása méltóságteljes és nemes volt, bármit mondott, gondolt vagy tett, az szíve és elméje nemességéről tanúskodott. Még a börtönben és a koncentrációs táborban sem tudta senki megfosztani a méltóságától.
Isten úgy intézte a dolgokat, hogy amikor Kentenich atya meghalt, Mária kegyképe előtt rengeteg korona hevert, készen arra, hogy Kentenich atya fölajánlja őket Máriának.
De mielőtt ezt megtehette volna, Isten magához szólította az örök hazába. Ahogy koporsójába fektették, az ember önkéntelenül is a Jelenések könyvének következő soraira gondolt: „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koszorúját (koronáját)” (2,10).
Ima
Mennyei Atyám, Te a dicsőség koronájával ékesítetted fel Máriát, és véget nem érő hatalmat adományoztál neki. Ezért ajánlott fel Kentenich atya egy koronát Máriának, valahányszor gondban volt. Én is királynőmnek szeretném tudni Máriát. Kentenich atyával együtt lélekben én is most egy koronát ajánlok fel neki, és bízom közbenjárásában, mert Te, Atyám, mindig teljesíted kéréseit. A koronázási ajándékom mindannak felajánlása, ami most gonddal terheli, nyomasztja a lelkemet, ugyanakkor arra kérem őt, hogy segítsen ezeket a terheket a Te tetszésed szerint hordoznom. Mária áldássá fogja alakítani szenvedésemet, és engem is átformál, hogy egyre inkább hasonlóvá válhassak hozzá, a te dicsőségedre, Örök Atyám. Ámen.
Május 13-20. csütörtöktől
- 9. ISTENNÉL, DICSŐSÉGBEN
Mária testestül, lelkestül felvétetett a mennybe, és a lehető legszorosabb egységben él a Szentháromsággal. Egész lénye a legtökéletesebb módon kiteljesedik a mennyei dicsőségben. Mária azt kapta, ami mindannyiunk számára megígértetett. Azóta, hogy eggyé váltunk Jézus Krisztussal az ő Titokzatos Testében, a sorsunk, hogy részesedjünk dicsőségében is. Most be kell bizonyítanunk, hogy méltók vagyunk erre az ajándékra, és várnunk kell türelmesen a „dicsőségre, amely megnyilvánul rajtunk” (Róm 8,18). De már most is a menny az otthonunk (vö. Fil 3,20). Kentenich atya ezt az igazságot újra és újra elmondta. Élete feladatának tekintette, hogy már itt a földön létrehozza a menny gyarmatát, egy Istenhez tartozó szent földet. Hitte, hogy a schönstatti szentélyekből szerte a világon kegyelem árad, hogy Istenhez vonzódjék a lehető legtöbb ember.
Kentenich atya maga teljesen a hit világában és a természetfeletti valóságában élt. Isten embere volt. Egész lénye Istenre mutatott, és Istenhez vonzotta az embereket. Ugyanakkor mindkét lábával a földön állt. Egyaránt közel volt a menny valóságához és a földéhez. Minden nehézséget és szenvedést az örök fény világánál szemlélt. Isten pedig rányomta pecsétjét Kentenich atya életére, amikor hazahívta őt az örökkévalóságba a Szentháromság örökimádás templomból, közvetlen az után, hogy Szentmisét mondott ott. Mindaz, aki imádkozik halála helyén és egyben sírhelyén, megtapasztalja Isten áldását.
Ima
Mennyei Atyám, Kentenich atyához hasonlóan én is a hit és a Máriával megélt egység életét szeretném élni. Mivel erre magamtól nem vagyok képes, kérlek, hogy segíts ebben Kentenich atya közbenjárására, és add meg a kegyelmet, hogy hűséges maradjak Hozzád a környezetem hitetlensége ellenére. Add kegyelmedet, hogy minden nehézségen felül tudjak emelkedni azáltal, hogy a Te szemeddel látom őket, és a Te erőddel veszem fel velük a harcot. Ily módon a szenvedésem közelebb visz Hozzád, és képes leszek a menny polgáraként élni. Ámen.