Április 29- május 5. csütörtöktől
- 7. NAPBA ÖLTÖZVE
A Jelenések könyvének egyik képe: „Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony; öltözete a Nap” (12,1). Mária ragyogó fénysugár, amely bevilágítja a kor sötétségét. Ő hozta el nekünk Krisztust, az igazság Napját. Mária a lehető legtökéletesebben tükrözi ennek a Napnak a fényét. Ő a krisztusi ember eszménye, ő, a kegyelemmel teljes, akit a bűnnek még a szele sem érintett. Ő az „új ember” (Ef 2,15). Keresztségünk által mi is beépültünk Krisztusba, az Örök Fénybe és az Örök Szeretetbe, és Isten, az Atya szeretett gyermekeivé váltunk. Ugyanakkor továbbra is szenvedünk az eredeti bűn következményeitől – a természetünk rosszra hajlik és akaratunk meggyengült –, ezért érezzük célunknak az állandó felfelé törekvést. Isten ebben segít nekünk kegyelmével. Ezért bízhatunk benne és hisszük, hogy mi is egyszer Krisztussá alakulunk, és beöltözhetünk a Napba.
Kentenich atya is ilyen személyiség volt. Életcéljának tekintette az „új személyiségek” kinevelését, akik képesek teljesen a világban élni, ugyanakkor bensőleg szabad maradni, akik képesek Istennel és Istenért élni, és készen állnak arra, hogy másokat nagylelkűen és szeretettel szolgáljanak. Kentenich atya ezt tette. Még a koncentrációs táborban is „emberi, hitelesen emberi tudott maradni, ugyanakkor az ember mindig azt érezte, hogy teljesen Istenhez tartozik egy egészen sajátos hitben és bizalomban.” Ezekkel a szavakkal emlékezett rá egy rabtársa. Kentenich atya fénye segített másoknak is megőrizni a hitük lángját. Reményt tudott adni az elveszetteknek, mert mindig meglátta bennük a jót, és segített nekik újra rátalálni önmagukra. Szeretete a melegen sütő, életadó naphoz volt hasonló mások szemében.
Ima
Mennyei Atyám, a keresztségben gyermekeddé váltam. Fiad által meghívtál, hogy „új személy” legyek. Ennek az eszménynek a legtökéletesebb megvalósulását Máriában fedezem fel. Ha olyanná válok, mint ő, akkor még mélyebben gyökerezem meg Krisztusban, Szent Fiadban. Kentenich atya közbenjárására add meg a kegyelmet akaratod megtételére belső szabadsággal és nagylelkű szeretettel mindenkor. Akkor a nehézségek, amelyeket most átélek, áldássá válhatnak számomra. Ámen.