Húsvét 4. vasárnapján, a Jó pásztor vasárnapján a papi és szerzetesi hivatások világnapját ünnepeljük, akik Jézus példáját követve maguk is jó pásztorai akarnak lenni a rájuk bízottaknak.

„Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás urát, küldjön munkásokat az aratáshoz” (Mt 9,36–38).”

„Akkor lesz hivatássá egy élet, ha teljesen odaadja magát másoknak, Isten iránti szeretetből, mert másképp nem is lehet odaadni magunkat senkinek. Úgy lesz hivatássá az életünk, munkánk, családunk, ha életünket adjuk másokért, hogyha szeretjük a ránk bízottakat, és képesek vagyunk áldozatot hozni értük. Isten iránti szeretetből vállaljuk a keresztény életet.”

Ezen a héten különösen is hordozzuk imáinkban:

Csermák Péter

Csermák Péter atyát 2016-ban szentelték pappá, a Schönstatt-Atyák Közösségének tagja. 2018 őszétől a schönstatti fiúmozgalomért dolgozik. A Freiburgi Főegyházmegyében látja el papi feladatait, és a magyarországi fiúmozgalmat is támogatja.

Péter egyik legkedvesebb imája:

Úrnőm és Anyám! Egészen felajánlom magamat Neked!
Odaadásom tanúsítására ma Neked szentelem
Szememet, fülemet, számat, szívemet és egész lényemet!
Mivel tehát a Tied vagyok jó Anyám,
őrizz meg engem és oltalmazz, mint birtokodat és tulajdonodat. Amen

Erő, amely belülről fakad

„Ha tudom, hogy mire vagyok hivatva, akkor erő áramlik az életembe. Nem az az erő, amely programot ad, hanem olyan erő, amely belülről fakad. Lélektanilag akkor találtuk meg az eredetiségünket, ha örülünk neki. Mert az igazi öröm: megpihenni valamiben, amire vágytunk.

Keressük azokat a dolgokat, amelyek belsőleg megragadnak bennünket. Közelebb kerülünk az eredetiségünkhöz, ha keressük a vágyainkat. Az ember akkor örül, ha saját maga lehet, ha megtalálja önmagát, azt a tervet, amit a Jóisten elgondolt róla. Akkor a szívünk megnyugszik, és béke tölti el.” (Családnapos füzet, 2009)

Isten mindig törődik azzal, hogy min mész keresztül. „De én az Úrra emelem tekintetem, az Istenben bízom, aki megment, az én Istenem meghallgat engem” (Mik 7,7)